wááá mennyi kutyaaaaaaaa. tobzódhattam kedvemre közöttük, kicsik, nagyok, szőrösek, csupaszok, kölykök, idősek, röfögősek, sipákolósak. nagyon édesek voltak. ennek a kiállításnak számomra annyi értelme volt, h rájöjjek, mostmár végképp nem tudom milyen kutya kell. a kicsik törékenyek, a nagyokhoz határozottság kell, amiből lássuk be nem bővelkedek kutyanevelés terén. a bullyk betegesek, a staffordshire meg harcikutya. amivel nagy problémám nem lenne. itthon. csak kivinni ne kelljen, hogy nekimenjen más kutyáknak. a westiek is, meg a hercegnő pomerániak is tünemények, de hogy nekem nem lenne arra passzióm, hogy minden nap kefélgessem a szőrüket, meg latyakos, saras séta után lemossam az alvázukat. ajajj... tanácstalan vagyok nagyon :S majd talán 4-5 tenyésztőlátogatás után okosabb leszek
délben elmentünk anyával prügyre nagyiékhoz, ma jöttünk haza. lett náluk két kiscsikó, nincsenek egy hetesek se. édik. meg kis bambák. néha olyan rossz elmenni nagyiékhoz, mert csak eszek és eszek és eszek és már nem kívánom, de eszek és eszek. mindig felszedek ilyenkor egy keveset. "keveset"
amúgy ez a húsvét olyan buta dolog. a fiúk mindig jól meggazdagodnak. uncsimék is összeszedtek egy 10est, azt elmondtak egy két soros verset meg kölnivel locsolgatnak. csinálnám ezt énis, szivesen:D jaj és marci megtanította, h kell tippmixelni, úgyh jövőhéten megyek :D hátha bejön... szűzkéz...
